A Jövőkép című versem újragondolt változata.
Egykori korok nagyjai,
Kihalt városok romjai.
E világ kopár sivatagjai,
Kísértenek a múltunk hibái.
Régi ballépések,
Mikre nem figyeltek.
Óceánon égő olajfoltok,
Füves mezőkből lett sivatagok.
Füstölgő nagy gyárkémények,
Éhező emberi lények.
Ezek miatt lesz olyan,
A Föld minek elmondtam.
Nem egy szép föld,
Ez lett a Föld.
Csak egy világvándor vagyok,
Ki az életet keresi,
De sajnos már meg nem leli,
Talán az útólsó vagyok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése